A légszűrő hasznát nem kell nagyon magyarázni: a motor által beszívott levegőben lévő por éppen elég ahhoz, hogy tönkretegye a századmilliméterre belőtt hézagokat. A feladata nem túl bonyolult, de több módon is elvégezhető. Kezdetben a légszűrők egyszerű fémhálók voltak, amiknek sem a felülete, sem a hatékonysága nem veheti fel a versenyt a modern megoldásokkal.
Ezek ma már felesleges tárgyak, és hiába hívják őket direktszűrőnek vagy sportlégszűrőnek, a kis felületük miatt többet fojtanak a motoron a szükségesnél. Használni nem tilos, de a felmatricázott R-betűhöz és a piros színhez hasonlóan nem növeli a teljesítményt. A két megbízhatóan működő megoldás a papírbetétes szűrő és az olajjal átitatott szivacs, ezek minimális karbantartás mellett sokáig képesek megvédeni a motorunkat a beszippantott mocsoktól.
Az olajjal átitatott szivacsbetéttel főleg kis köbcentis robogókban és terepmotorokban találkozunk. Lényegük, hogy a szivacsot átitató ragacsba beleragadnak a járatokban pattogó szennyeződések. A két típus egészen eltérő módon megy tönkre, a papíros eltömődik, és megfojtja a motort, míg a szivacs éppen ellenkezően, mindent elkezd átengedni, ami drágán javítható kopásokhoz vezet. Közös viszont, hogy mindkettő rendszeres tisztítást és cserét igényel.
Pontosan illesszük a helyére, ha beszökik mellette a levegő, nem ér semmit
Színtől függetlenül viszont egyaránt fontos, hogy beszerelésnél nagyon figyeljünk a pontos illesztésre, hogy a szűrő mellett ne szökjön be kosz. Erről gyárilag egy vékony gumikeret gondoskodik a foglalatban, ami kellően tömíti, de olcsóbb utángyártott alkatrészeknél előfordulhat, hogy nem illeszkednek pontosan.
A szivacsos szűrők gyakoribb karbantartást igényelnek, hiszen amikor már telítődtek porral, nem működési zavart okoznak, hanem elkezdik ölni a motor belső alkatrészeit. Az ilyen filterrel szerelt gépek amúgy is fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen a terepmotorok direkt a retekben csapatásra lettek tervezve, a robogók pedig többnyire a hátsó kerék mellől veszik a levegőt. Gondoljuk el, hogy egy poros úton vagy éppen zuhogó esőben, ahol a hátsó kerék felveri a latyakot, mennyi szennyeződés juthat be. Robogóknál szerencsés helyzet, hogy apró pénzért kapni lapokban légszűrőszivacsot, amiből az ollóval levágott darabot beillesztjük a helyére, majd a légszűrőfedelet a visszaillesztve szikével pontosan formára vágjuk.
Sőt, élhetünk azzal a bevált technikával, hogy két szivacsot teszünk egymásra: alulra kerül egy sűrű, felülre egy ritkásabb. Ennek előnye, hogy elkoszolódásnál nem alakul ki felül egy légelzáró réteg. Hasonló célt szolgál a Kawasaki megoldása is, amiben a szűrőből kefeszerű szálak állnak ki a levegő irányába. De mindezeknél sokkal fontosabb, hogy rendszeresen kimossuk és olajozzuk a szivacsot, mert a ragacs véd.
Pontosan kell illeszkednie. Javíthatunk a hatásfokon, ha a légszűrőházat is befújjuk vékonyan ragaccsal
Mosásra otthon a legalkalmasabb és a legjobban elérhető anyag a benzin de természetesen léteznek kifelyezetten légszűrő tisztító sspray-k és folyadékok is. Ha már tiszta a szivacs, második lépés a kenés, amire van dedikált megoldás, a légszűrőolaj. Létezik belőle mindenféle, tubusos és spray formában, utcai és offroad motorokhoz való, széles kínálatból lehet válogatni,
de fontos a rendszeres karbantartás.
